"40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad."

Amit ebből a mondatból ki kell emelni, az ez a  rész: "... - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén...-", amiben nem, csak a "jobb" szóra esik a hangsúly, hanem az "úttest meghatározásra is!

Az út, mint a közúti közlekedésre alkalmas hely, több részből áll:

Az úttest a járművek közlekedésére szolgáló terület, a járda a gyalogosok közlekedésére szolgáló rész.
De létezik még a járdasziget forgalomterelési célból, valamint egyéb speciális részek, mint a kerékpárút, a leállósáv vagy az útpadka. Ezeket mind-mind pontosan definiálja a KRESZ.

Ezek közül az említett 40.§. csak az úttesten engedi meg a megállást és a várakozást.

Azonban - más szabályokból adódóan - adódnak kivételek is:

A leállósáv, ahogy a nevében is szerepel pont a járművek leállására szolgáló terület.
(Autópályán, autóúton alapvetően csak elromlott járművek állhatnak itt, de leállósáv létezhet máshol is, ahol nyugodtan parkolhatunk! A leállósáv elválasztására szolgáló vonal nem záróvonal!)

Az útpadka használatára az egyik KRESZ szabályból lehet következtetni, hiszen az itt látható tábla azt jelenti, hogy:

"15.§ (7) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (63/a. ábra) az útpadkán történő megállási (várakozási) tilalomra is utal."

Ebből viszont az következik, hogy egyéb esetben az útpadkán - az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.
 - meg lehet állni.

A megállási szabályok megsértésével kapcsolatban az egyik legnagyobb vita pont ez utóbbi fogalommal kapcsolatos.
Ugyanis jogos lehet a kérdés, hogy meddig tart az útpadka? 
Az aszfaltos terület mellett általában az úton egy keskenyebb vagy szélesebb - de általában egy autó szélességénél nem nagyobb terület - még útpadkának minősül. Ahol a "zöld" rész kezdődik, az már nem része az útnak, ezért ott már nem hagyhatjuk a járművünket.

A legnagyobb kérdőjel azonban a járda és járdaszigettel kapcsolatos, hiszen a városi parkolási gondok miatt sokszor csak ilyen területeken találunk üres helyet.

Mivel a KRESZ elsősorban az úttestre engedélyezi a megállást és várakozást (leszámítva az előzőekben említett két esetet - leállósáv és útpadka - ) ezért járdán és járdaszigeten tilos az álló járművünket elhelyezni!

Hangsúlyozom a járdaszigeten is, mert nem egy olyan hely akad a városokban, ahol nincs gyalogos közlekedés, tehát klasszikus értelemben nem beszélhetünk járdáról.

Ezeken ha helyeken tilos megállni és várakozni! Rengeteg olyan területet ismerünk a fővárosban, ahol szinte már hagyományból évek óta ott parkolnak járművek, és utána egy-egy büntetési hullám miatt érkeznek a kérdésekkel teli levelek. Mármint hogy jogos volt-e a büntetés?

A szabályok szerint igen, jogos volt! Mindezek alapján ez ugyanígy vonatkozik a járdákra is!
 

Azonban a KRESZ logikája alapján egy leír szabályt adott helyen mindenkor felülírhat egy közúti jelzés.

Ez aj jelzés pedig a parkolóhely tábla alatt elhelyezett kiegészítés, amely megengedi a járdán, járdaszigeten történő parkolást.

Tudni kell, hogy a kiegészítő jelzésen található ábrázolás kötelező érvényű, azaz ennek megfelelően, félig vagy teljes egészben, esetleg ferdén vagy merőlegesen kötelező a járművünket elhelyezni.

Ebből következik, hogy ahol ilyen tábla nincs elhelyezve, ott tilos a járdán, járdaszigeten történő megállás és várakozás!

Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy engedélyezett felállás esetén is mérlegelni kell további feltételeket:

"40.§. (8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg."
 

Sajnos elég sok olyan helyet ismerhetünk a városokban, ahol engedélyezik ugyan a felállást, de már a gyalogosoknak nincs meg a közlekedésükre szolgáló elegendő terület. Ez egyértelműen forgalomszervezési hiba, de a tapasztalat az, hogy itt nem szoktak büntetést alkalmazni.